hétfő, május 11, 2009

Kristamas Klousch

Mióta pár napja rábukkantam, nem tudom levenni a szemem a képeiről. Megigéznek, és rémülettel töltenek el. Gyönyörűek, és egyben félelmetesek is. Valami földöntúli szépség, és hátborzongató fájdalom,szomorúság keveredik bennük. Felemelnek és a mélybe taszítanak. Mintha egy szellemvilág alakjai lennének a képein szereplő nők. Vajon mi lehet a lelkében annak, aki ilyen fotókat készít...




1. A kind of whisper, underwater, 2. Untitled, 3. ., 4. Untitled, 5. Untitled, 6. Curse of elegies, 7. Untitled, 8. Untitled, 9. Untitled, 10. Untitled, 11. Untitled, 12. Untitled, 13. Untitled, 14. Untitled, 15. ., 16. Untitled



Tim Burton nagy kedvencem. Az Álmosvölgy legendája is eszembe jutott, amikor ezeket a fotókat nézegettem. Csak ezek a képek közel sem olyan meseszerűek.


Fogalmam sincs a fotózásról. Nem tudom technikailag hogyan készülnek a képei, de olyanok, mintha egy piszkos, kopottas, elhalványult üveg mögött lennének.


3 megjegyzés:

girzs írta...

Ne haragudj a prózai kérdésést, de mivel csinálod a képmozaikokat?

Ledeczki Anna írta...

www.bighugelabs.com

Ida13 írta...

A Vasat3-on van egy primitív műsor,de ezt pl. el lehetett lesni:
Egy nagy átlátszó nylon(?) kifeszítve megtöltve vízzel és benne a nők hason,háton fekve,fodrozva a vizet,ruhát,egy kis homok a vízbe és máris érdekesek a képek. Ja! A lényeg: a fotós a ponyva alatt áll.
Néhány általad feltett kép így készülhetett.